Ez az első olyan tankönyv, amely a hazai románok (Ilie Ivănuş, Lucia Borza, Lucian Magdu, Alexandru Hoţopan, Maria Berényi és Ana Radici Repisky) irodalmát a román irodalommal párhuzamban mutatja be, összehasonlítva hazai román (Ștefan Oroian) és világirodalmi és művészeti alkotások segítségével. Mivel kétnyelvű (román és magyar) irodalomról beszélünk, a hazai román irodalom, kétségkívül, sajátos területet alkot a román irodalmi térképén.

A bukaresti Román Irodalmi Múzeum (MLR) kiadó gondozta Farkas Jenő Cvadratura cercului (A Kör négyszögesítése) c. román nyelven megjelent könyvét, melyet november 10-én a Nagyszebeni Irodalmi Kör történetéről Bukarestben tartott kollokvium keretében mutattak be. Teljes címén, az Irodalmi Kör négyszögesítése nagyobb lélegzetű beszélgetéseket tartalmaz az 1943-ban megalakult Nagyszebeni Irodalmi Kör négy tagjával: I. Negoiţescuval, Ştefan Aug. Doinaşsal, Nicolae Balotăval és Cornel Regmannal, számos magyar vonatkozással.

Bram Stoker Drakula-regényének köszönhető, hogy a valós történelmi Drakula, majd a köréje szövődött félezer éves legendárium és az ókorba visszanyúló vámpírhitek szorosan kötődnek egymáshoz. Ekkor, 1897-ben, a viktoriánus Angliában született meg a 20. század egyik legszenvedélyesebb mítosza, Stoker Drakula vámpír-gróf története. A szerző a két szálat, a történelmet és a vámpírképzetet, úgy összevarrta, hogy nincs az a legenda, elbeszélés, regény vagy film, amely ne tudná magára ölteni vámpír-Drakula fekete köpenyét. A vámpírmítosz viszont, Drakulától függetlenül tovább fejlődött, és mára már túlnőtte a kissé megkopott figurát, helyébe léptek a Harry Potter-regényeken felnőtt nemzedék „hősei”: Lestat, Louis, Vittorio, Edward Cullen és Jacob, Stefan Salvatore és Elena, a Jó és Gonosz vámpírok.